Megújulunk!

Bedobni egy kérdést az éterbe

Amikor a kisfiammal egyedül maradtam, minden lehetőséget megragadtam, hogy pénzt keressek – fordítottam, cikket írtam, idegen vezettem és persze igyekeztem a szakmámat is gyakorolni: aerobik edzéseket helyettesítettem és személyi edzést vállaltam. Hamarosan egy kis szalont béreltem a belvárosban többed magammal, ahová személyi edzésre és alakformáló kezelésekre tudtak járni a hölgyek – de közel 1,5 év után szembesülnöm kellett vele, hogy a bérleti díj, a rezsi, a járulékok és felszerelés felemésztik az amúgy sem túl magas bevételem.

Kezdtem magam kellemetlenül érezni, mert igaz, hogy megvalósítottam az álmom, de közben mégsem jutottam egyről a kettőre, és kezdtem homályosan sejteni, hogy ennek nagy bukás és sok adósság lesz a vége. Közben persze nem akartam “feladni” sem, úgyhogy fogalmam sem volt mit tegyek. Arra kértem a belső hangom, adjon egyértelmű jelet, hogy merre tovább.

Másnap egy apróságon összeveszett velem a srác, akitől az egyik szobát béreltem arckezelésekhez a szalonban, és kipakolta a cuccaimat. Nos, ez konkrét jelnek látszott, de még mindig nem tudtam, merre tovább? Voltak vendégeim, eszközeim, valahol folytatnom kellett a tevékenységemet.

Újra fel dobtam a kérdést: merre tovább?

Tudtam, hogy önálló üzlethelyiségre nincs pénzem, többet viszont nem akartam társulni másokkal. A vendégeim edzeni és szépülni akartak (komplex csomagjaim voltak) így edzés és kezelési lehetőség is kellet, illetve hely a tárgyalásokhoz (már akkor is bíztam benne, hogy másokkal együtt dolgozhatok az álmaimért.)

Aznap hajnali 1-kor riadtam fel.

Egy edzőterem képe villant fel, ahol még a terhességem előtt, több mint 3 évvel korábban aerobikórát tartottam és a tulaj srác szőke feje. Hirtelen elfogott a tudom-hogy-ez-az! érzése és még másnap felhívtam a srácot: fogad-e személyi edzőként és kiadó-e épp az a kis kezelő helyiség a terem hátuljában? 

Rövidre zárva: minden simán ment. Kibéreltem a helyet, a vendégek lelkesen fogadták a váltás lehetőségét, és a tárgyalásoknak is adódott hely a komplexumban. Nem az én cégtáblám szerepelt ugyan az ajtón, de szinte nevetséges bérleti díjjal folytathattam a munkám, egy fantasztikus környezetben – valójában sokkal jobb környezetben dolgoztam és több lehetőséggel voltam körülvéve.

Miért írok erről? Mert az élet fantasztikus: igenis, vannak ideális válaszok és neked való utak. Csupán fel kell tenni a kérdést, hogy merre van az amarra. Vagyis bedobni a kérdést az éterbe és várni a választ.

A mi kis zakataló mit-hogyan-mit-hogyan-elménk (a “majomelme”) nem alkalmas arra, hogy a nagy egészből kiszúrja a választ. Számára ez a tű esete a széna kazalban. Pedig van válasz és meg is érkezik.

A legközelebbi bejegyzésben is erről fogok írni, de abban a sztoriban egy még izgalmasabb formájában érkezett a “segítség” …

Legyünk nyitottak a nekünk megírt jóra! 🙂

Szép napot Nektek!

Hámori Blanka
személyi edző és életmód-tanácsadó

Személyre szabott segítségre vágysz? Írj bátran: hamori.blanka@gmail.com vagy látogass el az oldalamra: www.megujulunk.hu

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!