Megújulunk!

“A bátorság nem a félelem hiánya…

…hanem a döntés, hogy van, ami a félelemnél fontosabb.”

Imádom ezt a mondatot, ami egyébként a Neveletlen hercegnő c. filmben hangzott el. Mert arra emlékeztet, hogy minden pillanatban, mikor félünk valamit megcsinálni, akkor feltehetjük a kérdést, hogy a félelem a fontosabb-e vagy a cél, amiért dolgozunk.

A félelem sokszor erősebbnek bizonyul. Mióta edzőként dolgozom, sokszor tapasztalom, hogy a nők nem mennek edzőterembe, mert félnek hogy kinevetik őket, vagy gúnyos pillantások között kéne bemutatni amúgy nem túl fényes futás-képességüket. A félelem tehát megöli a cselekedetet. Nem, a vágyat nem öli meg – csak az eszközt, így a szakadék a jelenlegi állapot és a vágyott cél között csak tátong.

Elnézést, hogy mindig a fitneszt hozom fel példának, de fantasztikusan párhuzamba hozható az élet egyéb területeivel. De beszélhetünk más területről is, például az önmegvalósítás vagy munka világáról.

Számomra óriási fájdalom volt felfedezni, hogy a szülés után nem olyan egyszerű visszazökkennem a fitnesz-piacra, sőt, szinte lehetetlen. A fitneszedzők általában 20-30 közötti nagyon csinos lányok, akik javarészt egész nap foglalkozhatnak magukkal, a főzéssel és edzésükkel. Valamint leginkább reggel 7-10 óra között és este 5 után dolgoznak (amikor ugye az emberek ráérnek edzeni menni.) Ráadásul a fitneszpiac folyamatosan változik, 2-3 év alatt simán lemaradsz, ha nem végzel el újabb és újabb képzéseket és nem követed a trendeket.

A család azt javasolta, hogy vegyem figyelembe ezeket a tényeket és üljek be egy multi kis laptop-asztal-szék-kalitkájába a nyelvtudásommal (“Lám, milyen jó, hogy elvégezted azt az egyetemet!”)

970985_295209943961872_1214147153_n

Csakhogy én 18 éves korom óta a nők jobb közérzetéért küzdök, a testtudatukért, eleve a tudatosabb életért, a szépségért, a magabiztosságukért… mondjak le róla örökre?

Választanom kellet: vagy elfogadom a szabályokat és megfutamodok, vagy vállalom azt aki én vagyok a fitnesz piacon.

Ez utóbbitól nagyon féltem, ugyanis különálló pont vagyok a fitnesz és az önismereti terület keresztmetszetében, és a legkevésbé sem felelek meg a sikeres fitnesz-edző kritériumnak:

  • nem edzem heti 3-4 alkalomnál többet és nem étkezem tökéletesen tisztán
  • nem érek rá a reggeli és késő délutáni időpontokban, ilyenkor a kisfiammal vagyok
  • nem végeztem az elmúlt 2 év mind a 350 új fitnesztrendjének továbbképzését

Ez félelmetes, mennyire nem felelek meg az elvárásoknak. Azonban van valamim, amit más a “tipikus edző” nem tud, én viszont igen:

  • hogyan lehetsz csinos, ha csak heti 3x edzel és bizony a dobozolást csak jobb napjaidon tudod megvalósítani (néha viszont még csak emlékezni sincs rá időd) – az anyukák és elfoglalt nők nagy kérdéseire tehát tudok néhány praktikát
  • napközben a kismamák és vállalkozónők jobban ráérnek edzeni, mint este – és én pont velük szeretek dolgozni
  • sokakat összezavar az ezerféle új trend és lehetőség – én viszont tudom, hogy mik a könnyen megvalósítható alapok, és képes vagyok elmagyarázni a követőknek, olvasóknak, vendégeknek

 

Egyszóval volt egy pont, mikor választhattam volna a félelmet és választhattam volna a visszavonulást – ám a célom, a küldetésem fontosabb volt, így azt választottam, hogy azzal dolgozom amim van, úgy ahogy tudok. 

Azt hiszem a gyakorlatban erről szól ez a mondat. És imádom továbbra is. 🙂

Szép napot Nektek! 

Hámori Blanka
személyi edző és életmód tanácsadó

 

Te is megújulnál? Másként döntenél? Tudatosabban élnél? Látogass el oldalunkra >> előadások, programok, cikkek

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!